Nepál, az ő nyelvükön नेपाल, Dél-Ázsia területén található, India és Kína között. Valamint a Himalája hegységrendszerben (itt van a világ legmagasabb hegycsúcsa, a 8850 méter magas Mount Everest) fekszik.
Az országot földrajza szerint három övezetre lehet osztani: magashegység, alacsonyabb hegység (Pahad) valamint a Terai síkság, ami a Hindusztáni-alföldhöz tartozik. Ezeket az északról délre tartó folyók - vagyis a Kosi, a Narayani és a Karnali - tagolják. Folyói mind a Gangeszbe ömlenek. A Pahad területén két hegylánc is húzódik: a Mahabharat Lekh és a Shiwalik-hegység. Itt található még emellett a Katmandu-völgy (नेपाः स्वनिग) is. Ebben a völgyben találkoznak Ázsia ősi civilizációi, és nagyjából 130 történelmi emléket, hindu és buddhista zarándok helyet látogathatunk meg itt. Másik övezete, a magashegység, vagyis a Himalája a terület északi részén van, ez képezi a határt Tibet és Nepál között. A világ legmagasabb hegyei, amik itt lelhetők fel: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu.

Éghajlata alapvetően trópusi monszun, de öt éghajlati zónára tagolható. Egyik a szubtrópusi (1200 méter alatt), a mérsékelt (1200-2400 méter), a hideg (2400-3600 méter), a magashegyi (3600-4400 méter) és az örök hó, amit 4400 méter felett tapasztalhatunk. Nepálban a tavasz, a nyár, az ősz és a tél kiegészül egy ötödik évszakkal, ami a monszun nevet kapta. Ez a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklete miatt jöhet létre. Hasonló mint a tengerparti szél, de sokkal nagyobb területen hat. Nyáron a tenger felől a szárazföld felé halad, és esőt hoz. Télen pont fordítva, a kontinens felől a tenger felé fúj, ami pedig száraz szelet eredményez.

Forrás: wikipedia.hu