Az egyetlen orsz�g a f�ld�n, melynek z�szlaja nem n�gysz�g alak�. Eredeti form�j�ban k�t z�szl�b�l �llt, melyek a XIX. sz�zadban v�ltak eggy�. A z�szl� k�t egym�s fel� helyezett h�romsz�gei karmazsinv�r�s sz�n�ek, keskeny k�k szeg�llyel. A fels�n egy hold, az als�n egy tizenk�t �g� nap van elhelyezve. A h�romsz�gek a Himal�ja cs�csait, m�g a nap �s a hold az id� foly�s�t jelk�pezik, egyben a buddhizmus jelk�pei is. Mindezen t�l a hold a jelenlegi, a nap pedig a kor�bbi uralkod� csal�d szimb�luma. A z�szl� kifejezi a v�gyat, hogy az orsz�g addig l�tezzen, m�g a nap �s a hold.
A z�szl� sz�less�g�nek �s hossz�s�g�nak ar�nya 4:3. A z�szl�n lev� jelk�pek eredetileg emberi arcot viseltek, de az 1962. december 12-�n elfogadott z�szl�r�l mindezt elhagyt�k, �s az�ta is tiltj�k a haszn�lat�t.

Nep�l c�mere egy t�jk�p, amelyen a Himal�ja hegyeit �br�zolt�k egy v�lgyb�l. A hegy fel�l egy patak folyik, amelynek k�t oldal�n h�z, teh�n, f�c�n, rododendron-vir�gok, valamint k�t harcos l�that�, m�g a hegy bal �s jobb oldal�n a Hold �s a Nap tal�lhat�. A t�jk�p felett k�t nep�li t�r, k�t nep�li z�szl�, valamint a kir�lyi korona ker�lt elhelyez�sre. Alul, egy v�r�s szalagon olvashat� az orsz�g mott�ja szanszkritul: „Ja'nani Jan'mabhumis'hcha Swar'gadapi Gariya'si” (Az Anya �s a Sz�l�f�ld t�bbet �r, mint az Egek Kir�lys�ga).

r�gi c�mer                                  �j c�mer

Forr�s: wikipedia.hu