1. Americanisms
Amióta a Moore-dokumentumfilmeket láttam, sokkal közelibb képem alakult ki Amerika "hangulatáról", így a Pokharában üdülő junky-k között ülve viszonylag élesen érzékeltem, mit értettek meg a hely szelleméből (és Buddhából) úgy a 70-es évek hippyjei mint utódaik, akik jó 25 évre túristaparadicsommá tették ezt a várost. Talán erős sarkítással élek ha azt mondom, körülbelül annyit, mint egy egysejtű, ami sok kellemetlenség után végre megfelelő kémhatású közegbe kerül. Mert itt aztán nincs az a lezüllöttség, ami útban lenne és nincs olyan állapotú ember, akit egy elméleti tabulatúra alapján diszkvalifikálnának. Itt mindenki úgy lehet fél-magatehetetlen, frusztrált gyerek, ahogy csak szeret. Fillérekből. Félek, ez lehet a délkelet-ázsiai turisztikai habzás oka is.

2. A Test belülről nézve
Tegnap fogadtam egy guide-ot 8 dollárért, 24 éves, szemüveges srác, Ishwor a neve. All-in-one man, ahogy sokan: állásnélküli, egyetemista, városi guide, trekking guide az Annapurna régióban, szerintem teherhordást is nyugodtan vállal, gyakorló hindu. Kissé töri az angolt, úgyhogy gyakran nem pontosan értettem, mit mond. Például, amikor elsírta, hogy mennyire nincs semmi lehetőség a számára az életben, és a végén hozzátett még valamit, kb. 'you know, froundy is very important to my life' és kissé elérzékenyülve rámnézett. Kb. 2 percbe és egyre növekvő ingerültségbe került, mire rájöttem végre, hogy friendshipről van szó. A következőkben a vele való beszélgetésekből fogok idézni:

2.1. The Holy Cow
- Mi történik, ha valaki véletlenül elgázol egy szent tehenet ebben az őrült forgalomban?
- Magas pénzbírságot kell fizetnie.
- És ha megöl egy szent tehenet?
- Akár 10 év börtönt is kaphat. Ez állami törvény.
- Dehát ez egy hindu vallási törvény.
- Igen, de itt a buddhistákra is vonatkozik.
- Miért van a villanyoszlophoz kötve az a szent tehén?
- Mert különben elmenne.
- De miért nem mehet el?
- Mert megfejik és tejből csinálnak ghi-t, és ez jó.

2.2. Jön a puskásember!
- Mi a helyzet ezekkel a fegyveres maoistákkal? Valódi veszélyt jelentenek?
- A maoisták mindössze a lakosság 4%-át teszik ki, de meg akarják változtatni az összes törvényt. A lakosság a nagy szegénység miatt mellettük lenne, hátha valamivel jobb lesz a helyzetük. A maoistáknak csak a kormány az ellensége, illetve a király, akinek az a zsebében van. A túristáktól pénzt kéregetnek, de nem támadólag. Habár a harcokban '90 óta kb. 10 000 ember meghalt, nem jelentenek veszélyt a túristákra. A legtöbb embert a kormány katonái ölték meg. A harcokban minden nepáliról azt hiszik, hogy maoista. A maoisták köztársaságot vagy egy rendes alkotmányt akarnak. Mivel Amerika támogatja a jelenlegi kormányt, igy ő is a maoisták ellensége. Ezért van tele a sajtó rémhírekkel. Most tizedannyi turista van, mint '96-ban vagy '97-ben.

2.3. Nouvelle Cousine á Nepal
- Éhes vagyok, ebédelni szeretnék itt.
- Inkább meghívlak valami jobb helyre, ez elég piszkosnak látszik. (Leírhatatlan, félhomályos piaci bódé. Minimum egy tifusz.)
- Nem, ez jó hely.
- Mit eszünk?
- Ez dal bhat. (Tányérnyi főtt rizs, külön tálkában gyenge ízű lencseleves, amit rendszerint részletekben a rizsre öntögetnek, kevés curry-s zöldség és főzött csípős fűszerkrém a rizs mellett, plusz egy kis bab extra.) Mindenki ezt eszi. Nepáli nemzeti étel.
- Te ezt eszed mindennap?
- Igen! (elégedetten vigyorog)

Tehát milyen a dal bhat? Ez tényleg egy olyan étel, amivel mindennap jóllakhat bárki, mégsem válik igazán unalmassá. Nincs benne semmi egyszeriség, hisztéria.
Jó. 2 adag után 70 rúpiát (210 Ft) fizettem.
Gyomorbántalmak nem jelentkeztek. Dal bhat - a mindennapok megoldása.

2.4. Oktoberfest a hinduknál: Dasai
- Miért van itt ennyi ember?
- Mert ünnep van. Nagy vallási ünnep. De már kevesen vannak. Nézd meg, mindenki csak ennyi rizst szórt ki, mennyien lehettek.
- A kecskék is ezért vannak?
- A hegyekből hozzák. Tibetből. Minden család vesz. Fel kell áldozni. Előtte imádkoznak. Összegyűlnek a családok. Nagyon drága. Húst kell enni. Mi is vettünk.
- És hogy készítik el?
- Curryvel. Minálunk csak curryvel. Ami megmarad, megszárítják a napon. Mindenki húst eszik.

2.5. A víz dolga
Mélyen leszakadó, fövenyes folyópart a városban, egy gyárnyi terület. Lent kékesen zubogó, ágakra szakadt víz. Kicsi emberek sárga zsákokban homokot hordanak fel a rámpán. Enyhe szél. A víz egy barlangszerű hasadékban tűnik el. Feljebb dús fák. Tágas, szép hely.
- Tehát ez volna a Ram Ghat, ahol a halottakat elégetik, igaz? Kik ezek itt?
- Ezek nagyon szegény emberek. Kivájják a homokot és zsákokban eladják. Ebből élnek.
- Égetés közben is dolgoznak?
- Igen. Nekik meg kell élni.
- Hogy megy a szertartás?
(Részlegesen értettem.) Összegyűlik a család. A halottat leplekbe csavarják. Felállítják itt a parton a máglyát, párhuzamosan keresztberakott fákból. Sírnak. A halottat a család viszi, a rokonok, és a máglya tetejére rakják. Mikor lezajlik a szertartás, a máglyát belocsolják benzinnel. Csak a fia, a lánya vagy a legközelebbi rokona gyújthatja meg, egy égő bottal. Ez nagyon nehéz mindenkinek. Gyakran eltakarják a szemüket, odanyújtják a botot, aztán jajveszékelnek ide-oda a parton. 2-3 óra alatt semmi sem marad. A hamut meg a szenes famaradékot beszórják a folyóba, és az elviszi. Aztán a gyászolót, akinek fehér ruhát kell viselnie, nem érintheti meg senki egy hónapig. Ki mennyi időt tart a vallása szerint. Magának főz, naponta egyszer eszik. Aztán eljön hozzá egy szent ember, és (a tibeti halottak könyvével kapcsolatban) valamit csinál. Utána vége a gyásznak.
- És te nem félsz ezektől a dolgoktól?
- Ó, nem, már többször voltam halottvivő a családban.

Forrás: prokontra.hu