A hossz� ideig k�lvil�gt�l elz�rt Nep�l 1951-ben megnyitotta hat�rait a k�lf�ldiek el�tt, majd 15 �vvel k�s�bb az �piumm�mort keres� hippik paradicsom�v� v�lt. Az�ta v�ltoztak az id�k, �s a vil�g tetej�n fekv� kir�lys�g ma m�r a tiszta leveg�t keres� zar�ndokok kedvelt �ti c�lja. Nep�l kicsiny kir�lys�ga a hippisereget nem, a sokunk sz�m�ra oly vonz� – �s el�rhetetlennek t�n� - egyszer� �letet ann�l ink�bb meg�rizte m�g f�v�rosa, Katmandu falai k�z�tt is.
A d�l-himal�jai orsz�g t�rt�nelme 2500 �vvel ezel�tt kezd�d�tt a mongol v�ndort�zsek leteleped�s�vel. Az �vezredek sor�n a kir�lys�g �let�t brit gyarmatos�t�k, indiai embarg� �s kommunist�k tett�k v�szterhess�. Az �tvenes �vekben Tribhuvan kir�ly korm�nyalak�t�s�val az orsz�g a biztos demokratiz�l�d�s �tj�ra l�pett. A 23 milli� lakos� orsz�gban a k�l�nb�z� etnikumok nem csak egym�ssal, de a term�szettel is p�ratlan harm�ni�ban �lnek.  Nep�l szeg�ny, de kultur�lis �s term�szeti kincsekben ann�l gazdagabb orsz�g, a t�jat v�ltozatos �llat- �s n�v�nyvil�g n�pes�ti be.

Katmandu
Azok a turist�k, akik a friss leveg� rem�ny�ben �rkeznek Katmanduba, els� fel�t�sre nagyot fognak csal�dni. Az olykor a vil�g tetejek�nt is emlegetett f�v�ros l�gtere hasonl�an szennyezett, mint nyugaton. Ugyan az aut�s forgalom l�nyegesen kevesebb, az elavult j�rm�vek �s a korszer�tlen f�t�s azonban �gy is �pp eleget �rtanak a helynek. Mindezek ellen�re a v�ros megtartotta term�szetes vonzerej�t.
Az eur�pai szemnek els�re tal�n furcsa, �m ann�l harmonikusabb �p�letalakzatok, a sz�k kis utc�k a kiugr� balkonokkal, azok f�b�l faragott �s sz�nes mellv�djei, a k�l�nb�z� vall�sok szent�lyeivel telezs�folt terecsk�k vagy a piacon �sszever�d�tt emberek t�relmes t�mege �s az �t ment�n lomh�n legel�sz� tehenek mind-mind csak er�s�tik a hely hangulat�t. Katmandu utc�it �rezhet�en belengi valami id�tlens�g, az ember azzal a bizonyoss�ggal j�rja a v�rost, hogy ezt a helyet sosem fogja kikezdeni a moderniz�ci�. Akkor is, ha ez nem igaz. Mert - a k�lf�ldi turist�k kegyeit keresve - a telep�l�s �szaki Thamel negyed�ben sz�llod�k �s �ttermek sora v�rja a n�vekv� turistaforgalmat.
 A v�ros idegk�zpontjak�nt m�k�d� Durbar Square-en tal�lhat� az �si kir�lyi palota, valamint a vil�g egyik legr�gebbi fa�p�letek�nt sz�montartott Kasthamandap, ami jellegzetes h�romszint� tet�zet�vel r�gen a Tibet fel� tart�k pihen�helyek�nt szolg�lt.
Patan �s Baktapur a Katmandu-v�lgy tov�bbi k�t olyan telep�l�se, ahol a helyi vall�si �let remekbe szabott �p�leteit csod�lhatja meg az ember: val�s�gos m�zeum a szabad �g alatt. A fafarag�sokkal �s szobrokkal telesz�tt szent�lyek minden d�sz�t�s�kkel nyugalmat �bresztenek a l�togat�ban, ami a hely eg�sz atmoszf�r�j�t �titatja. Baktapur, a kir�lys�g egykori f�v�rosa ma a nyugalom szigete, amely meg�rizte sz�zadokkal ezel�tti arc�t.

Term�szet
A Terai v�ros�ban fekv� Csitvan Nemzeti Park ugyancsak aj�nlott l�tnival�. A kor�bban a nep�li �s brit arisztokr�cia kedvelt vad�szhelyek�nt �zemel� ter�let ma t�bb mint 400 orrszarv�nak, 80 tigrisnek, 50 m�s eml�s- �s mintegy 400 mad�rfajnak ad otthont. A park bej�rhat� dzsippel, kenuval vagy ak�r gyalogosan, persze szigor�an csak idegenvezet� kis�ret�ben.

(Megjegyz�s: A cikk m�r nem igaz�n aktu�lis, mert Nep�l p�r �ve nem kir�lys�g, de mivel ez is r�la sz�l, �gy gondoltam illik ide.)
Forr�s: deluxe.hu