A hosszú ideig külvilágtól elzárt Nepál 1951-ben megnyitotta határait a külföldiek előtt, majd 15 évvel később az ópiummámort kereső hippik paradicsomává vált. Azóta változtak az idők, és a világ tetején fekvő királyság ma már a tiszta levegőt kereső zarándokok kedvelt úti célja. Nepál kicsiny királysága a hippisereget nem, a sokunk számára oly vonzó – és elérhetetlennek tűnő - egyszerű életet annál inkább megőrizte még fővárosa, Katmandu falai között is.
A dél-himalájai ország történelme 2500 évvel ezelőtt kezdődött a mongol vándortözsek letelepedésével. Az évezredek során a királyság életét brit gyarmatosítók, indiai embargó és kommunisták tették vészterhessé. Az ötvenes években Tribhuvan király kormányalakításával az ország a biztos demokratizálódás útjára lépett. A 23 millió lakosú országban a különböző etnikumok nem csak egymással, de a természettel is páratlan harmóniában élnek.  Nepál szegény, de kulturális és természeti kincsekben annál gazdagabb ország, a tájat változatos állat- és növényvilág népesíti be.

Katmandu
Azok a turisták, akik a friss levegő reményében érkeznek Katmanduba, első felütésre nagyot fognak csalódni. Az olykor a világ tetejeként is emlegetett főváros légtere hasonlóan szennyezett, mint nyugaton. Ugyan az autós forgalom lényegesen kevesebb, az elavult járművek és a korszerűtlen fűtés azonban így is épp eleget ártanak a helynek. Mindezek ellenére a város megtartotta természetes vonzerejét.
Az európai szemnek elsőre talán furcsa, ám annál harmonikusabb épületalakzatok, a szűk kis utcák a kiugró balkonokkal, azok fából faragott és színes mellvédjei, a különböző vallások szentélyeivel telezsúfolt terecskék vagy a piacon összeverődött emberek türelmes tömege és az út mentén lomhán legelésző tehenek mind-mind csak erősítik a hely hangulatát. Katmandu utcáit érezhetően belengi valami időtlenség, az ember azzal a bizonyossággal járja a várost, hogy ezt a helyet sosem fogja kikezdeni a modernizáció. Akkor is, ha ez nem igaz. Mert - a külföldi turisták kegyeit keresve - a település északi Thamel negyedében szállodák és éttermek sora várja a növekvő turistaforgalmat.
 A város idegközpontjaként működő Durbar Square-en található az ősi királyi palota, valamint a világ egyik legrégebbi faépületeként számontartott Kasthamandap, ami jellegzetes háromszintű tetőzetével régen a Tibet felé tartók pihenőhelyeként szolgált.
Patan és Baktapur a Katmandu-völgy további két olyan települése, ahol a helyi vallási élet remekbe szabott épületeit csodálhatja meg az ember: valóságos múzeum a szabad ég alatt. A fafaragásokkal és szobrokkal teleszőtt szentélyek minden díszítésükkel nyugalmat ébresztenek a látogatóban, ami a hely egész atmoszféráját átitatja. Baktapur, a királyság egykori fővárosa ma a nyugalom szigete, amely megőrizte századokkal ezelőtti arcát.

Természet
A Terai városában fekvő Csitvan Nemzeti Park ugyancsak ajánlott látnivaló. A korábban a nepáli és brit arisztokrácia kedvelt vadászhelyeként üzemelő terület ma több mint 400 orrszarvúnak, 80 tigrisnek, 50 más emlős- és mintegy 400 madárfajnak ad otthont. A park bejárható dzsippel, kenuval vagy akár gyalogosan, persze szigorúan csak idegenvezető kiséretében.

(Megjegyzés: A cikk már nem igazán aktuális, mert Nepál pár éve nem királyság, de mivel ez is róla szól, így gondoltam illik ide.)
Forrás: deluxe.hu