Mi a hinduizmus, vagy brahmanizmus?
A hinduizmus, vagy kor�bban brahmanizmus El�-India �si "bennsz�l�tt" vall�sa. Az Indiai K�zt�rsas�g lakosainak k�zel 83 sz�zal�ka k�veti ma is ezt a vall�st, de hindu vall�s�ak �lnek Nep�lban, Pakiszt�nban, Bangladesben, Sr� Lank�n, H�ts�-Indi�ban, Indon�zi�ban, D�lkelet- Afrik�ban, D�l-Amerik�ban �s �ce�ni�ban is. A vil�g n�pess�g�nek t�bb mint 13 sz�zal�ka, k�r�lbel�l 600 milli� ember hindu vall�s�. A hinduizmus ennek ellen�re soha nem volt misszion�l�, t�r�t�vall�s: f�ldrajzi elterjedts�ge alapj�n elmondhat�, soha nem l�pett t�l az indiai civiliz�ci� kultur�lis hat�k�r�n.
A brahmanizmus, vagy hinduizmus politeista (sokistenh�v�) vall�s. Nincsenek szil�rdan r�gz�tett, �ltal�nos �rv�ny� dogm�i, egyh�za �s papi hierarchi�ja. A hinduk vall�sukat "szan�tana-dharm�"-nak, "�r�k vall�snak" nevezik, mert �vsz�zadok sor�n folyamatosan fejl�d�tt, alakult, nem vezethet� vissza egyetlen alap�t�ra. Tan�t�sa szerint mindig jelennek meg b�lcs f�rfiak, azaz testet �lt�tt istenek, akik �jra hirdetik az igazs�got.
A brahmanizmus sz� az indiai papi kaszt (brahmana) elnevez�sb�l ered. A hinduizmus sz�f�ldrajzi fogalomb�l. Az �szak-Indi�ba benyomul� muszlimok (muzulm�nok) az Indus-vid�k lak�it hinduknak nevezt�k. A k�t sz� ma m�r gyakorlatilag ugyanazt jelenti. A hinduizmus, vagy brahmanizmus egyszerre vall�si �s t�rsadalmi rendszer is. Helmut von Glasenapp: Az �t vil�gvall�s c�m� k�nyv�ben �gy hat�rozza meg: "…saj�t talajon kialakult vall�si-t�rsadalmi rendszer, amelyhez az indiai lakoss�gnak t�lnyom� t�bbs�ge tartozik, �s amely mag�ba foglalja mindazon r�tusok, vall�sok, szok�sok �s mitol�giai elk�pzel�sek �sszess�g�t, amelyeket a szent k�nyvek �s a brahman�k el��r�sai k�zvetlen�l, vagy k�zvetve szentes�tettek."

A hinduizmus alapjai
A vall�s t�rt�neti fejl�d�s�ben fontos szerepet j�tszottak az �rj�k. Ez egy indoeur�pai nyelvet besz�l� t�rzs, akik az i.e. 2. �vezred k�zepe fel� benyomultak az Indus-v�lgy�be, a nom�d n�pek szok�sainak megfelel�en t�bb csoportban. Ezen a ter�leten m�r fejlett civiliz�ci�j� (v�rosokban �l�, f�ldm�vel�, saj�t �r�ssal rendelkez�) n�pek �ltek, akiknek �n�ll� vall�suk is volt. Ez a vall�s k�pezi a hinduizmus egyik alapj�t. Erre �p�l r�, ezzel vegy�l az �rj�k term�szeti er�kre (Nap, Hold, T�z istenek) alapozott politeista hitvil�ga. Ebben az id�ben ker�lt a vall�sba a totemisztikus hagyom�ny is, vagyis a "szent �llatok" (teh�n, elef�nt, k�gy�, majom, krokodil) �s a szent n�v�nyek (pl. f�gefa) kultusza is.

A hindu vall�s alapt�tele: A vil�gegyetem rendezett eg�sz, amely felett egy, a term�szetben �s az erk�lcsi �letben is megnyilv�nul� vil�gt�rv�ny uralkodik, a dharma. Ezt a vil�gt�rv�nyt t�bbf�lek�ppen is elk�pzelik. Egyesek szem�lytelen er�nek, m�sok a t�bbiek f�l� emelt istenalaknak hiszik. "A vil�g �r�kk�val�, nincs �skezdet �s v�g, hanem a keletkez�s �s az elm�l�s az egym�st k�vet� v�ltakoz� folyamat�ban sz�ntelen�l meg�jul." /Glasenapp/
A vil�g a hinduk szerint egy f�ldkorongb�l �ll. "A F�ld felsz�ne alatt alvil�gok, poklok tal�lhat�k, ahol k�gy�szellemek, d�monok �s b�ntet�s�ket t�lt� gonosztev�k szellemei lakoznak. A F�ld felsz�ne felett, emeletszer�en egym�s f�l� magasodnak a fels� vil�gok, amelyek az isteneknek �s szellemeknek szolg�lnak lakhely�l. Az ily m�don elrendezett vil�got burok veszi k�r�l. Ez a "vil�gtoj�s addig marad fent, am�g a Brahma �lete le nem telik. Ez emberi id�sz�m�t�s szerint 311 040 000 000 000 �v." /Hunyadi/

Kasztrendszer
A gyakorlatban ezt az �r�k k�rforg�s/�r�kk�val�s�g vil�gk�pet a t�rsadalmi fel�p�t�s, a kasztrendszer t�kr�zi. Ennek l�nyege, hogy a t�rsadalom minden tagja egy-egy kasztba (z�rt t�rsadalmi csoportba) tartozik. Ebbe a kasztba csak belesz�letni lehet, innen se f�lfel�, se lefel� kijutni nem lehet. Mindenkinek az a feladata, hogy a kasztja �ltal meghat�rozott felt�teleknek a lehet� legjobban megfeleljen, sorsa ellen ne l�zadjon.
A t�rsadalmi fel�p�t�sben a legfels� kaszt a brahman�k kasztja. �k a legtiszt�bbak, szellemi dolgokkal foglalkoznak, a t�pl�lkoz�sra, t�rsadalmi �rintkez�sre vonatkoz� szigor� parancsok szerint �lnek �s �gy �vj�k test�ket a fizikai �s ritu�lis tiszt�talans�gt�l. Feladatuk elfogadni az adom�nyokat, �ldozatokat bemutatni, a legfontosabb pedig a V�d�k (szent k�nyveik) tanulm�nyoz�sa �s magyar�zata. Azt �ll�tott�k, hogy a szent �nekek �s a szertart�sok seg�ts�g�vel mindent megszereznek a haland�knak itt �s a t�lvil�gon is - felt�ve, ha ezek kell� aj�nd�kot hoznak nekik. Nagyon kiv�lts�gos helyzet�ek voltak, m�g a kir�ly sem v�geztethette ki �ket, legfeljebb sz�m�zet�s lehetett a b�ntet�s�k.
A m�sodik kaszt a ksatrij�k. �k nem lelki, hanem nagyon is testi dolgokkal foglalkoznak. Fizikai er�nl�t�kkel biztos�tj�k meg�lhet�s�ket. Ez�rt is nem vonatkozik r�juk a h�stilalom. Feladatuk a t�rsadalmi rend v�delme. �ltal�ban katon�k, de ebb�l a kasztb�l ker�lnek ki a kir�lyok is.
A harmadik kaszt a dolgoz� rend, a vaisj�k. �llatteny�szt�ssel, f�ldm�vel�ssel, iparral foglalkoznak. Feladatuk test�k t�pl�l�sa �s �letsz�ks�gleteik kiel�g�t�se. Az els� h�rom kaszt el�joga volt a V�d�k tanulm�nyoz�sa. �ket "k�tszer sz�letetteknek" nevezt�k, mert egy bonyolult beavat�si szertart�ssal jelk�pesen "�jra megsz�lettek".
A negyedik rend a s�dr�k. Az � feladatuk mindenkit, aki f�l�tt�k �ll kiszolg�lni. A s�dr�k kasztj�n bel�l m�g alacsonyabban voltak azok, akik a "piszkos" dolgokat v�gezt�k (ruhamos�k, vagy azok, akik �llatokkal foglalkoztak, p�ld�ul hal�szok.) Valamivel jobb volt a helyzet�k azoknak, akik a "tiszt�bb" dolgokat v�gezt�k (p�ld�ul sz�ttek).
A t�rsadalmi rangl�tra legals� fok�n a p�ri�k, az �rinthetetlenek voltak. Az idegenek, a nem hinduk, minden kaszt alatt helyezkedtek el.

A kasztrendszert tanokkal is al�t�masztott�k. E szerint az emberis�g egy k�z�s �snek, Purus�nak a sz�tdarabolt testr�szeib�l sz�rmazik. "Sz�j�b�l lettek a brahmanok, k�t karj�b�l a harcosok �s a fejedelmek, combjaib�l a munkaad�k, l�bsz�r�b�l a s�dr�k." A kasztok megl�te teh�t isteni akarat - �ll�tott�k. A t�rsadalmi el�gedetlenked�sek azonban, kezdetben elker�lhetetlenek voltak. A z�gol�d�sok elker�l�s�re �j, szigor�, aszketikus el��r�sokat vezettek be (h�stilalom, nemi megtart�ztat�s) a brahman�k kasztj�ban. Id�vel azonban m�r ez sem volt el�g, megfelel� vil�gmagyar�zatra volt sz�ks�g. Ekkor fejtette ki el�sz�r J�dzsnavalja brahman az �tl�nyeg�l�s=l�lekv�ndorl�s tan�t.
E szerint az ember lelke a hal�l ut�n nem pusztul el, hanem �tk�lt�zik valami m�s anyagi testbe. Mindenkinek a j� �s a rossz tettei �ltal meghat�rozott v�gzete, karm�ja van, s ez hat�rozza meg, hogy legk�zelebbi �let�ben milyen �llatk�nt, istenk�nt, vagy mely kasztba tartoz� emberk�nt fog �jj�sz�letni. (Ha a saj�t kasztj�nak megfelel� k�vetelm�nyeket j�l teljes�ti, akkor van r� rem�nye, hogy k�vetkez� �let�ben magasabb kasztba ker�l.)

V�d�k, szent iratok
A brahmanizmus tanait a V�d�k (=tud�s), szanszkrit nyelv�, n�gy r�szb�l �ll� gy�jtem�ny foglalja �ssze. Keletkez�se az �sz�vets�g�vel esik egybe. Az i.e. 1500 - 500 k�z�tti �vezred papi felfog�sa t�kr�z�dik benne. Az els�, legr�gibb gy�jtem�nye a Rig-v�da �si himnuszokat, a m�sodik, a Sz�ma-v�da vall�sos dalokat, a harmadik, a Jadzsur-v�da �ldozati r�tusokat, a negyedik, a legk�s�bbi gy�jtem�ny, az Atharva-v�da pedig var�zssz�vegeket tartalmaz. A V�d�khoz m�g az id�sz�m�t�s el�tti sz�zadokban kapcsolt�k az ig�k c�lj�t, mondanival�j�t elemz�-fejteget� magyar�zatot. Ezek a Brahman�k, illetve az Upanisadok. (Az upanisadok elnevez�s �rdekes, mell� �l�st jelent. Onnan ered, hogy a brahmanok maguk mell� �ltett�k tan�tv�nyaikat, s �gy mondt�k el nekik filoz�fiai fejteget�seiket, v�da-magyar�zataikat.)
A V�d�kon k�v�l is maradtak r�nk korai szent iratok, melyek k�l�nb�z� t�rt�neteket (pur�n�kat) �rnak le. Ilyen a Mahabharata, ami egy elbesz�l� tartalm�, t�rt�neti esem�nyeket �sszefoglal� �s le�r� m�, a leghosszabb eposz a vil�gon. Ebbe sz�tt�k bele a tan�t� c�lzat� besz�det, a Bhagavad-g�t�t (=Magasztos �nek).

Istenek, istenn�k
A brahmanizmusban rengeteg istent �s istenszer� l�nyt ismernek, tisztelnek. B�r szinte megsz�ml�lhatatlanul sokan vannak, m�gsem alkotnak kaotikus halmazt. F�l�tt�k a nagy "isten-h�roms�g" a trimurti (=h�romalak�s�g) �ll. Brahma, Visnu �s Siva. Ezek h�rman ir�ny�tj�k a vil�g �r�k k�rforg�s�t (a szansz�r�t).
Brahma: A vil�g megteremt�je, a l�lekv�ndorl�s ir�ny�t�ja. Kor�bban nagyobb szerepet tulajdon�tottak neki. F�istenk�nt is tisztelt�k, ma ink�bb a vil�g �p�t�mester�nek (=demiurgosznak) tartj�k, aki az egyes elemekb�l �sszerakta a vil�got.
Visnu: � a fenntart� isten. E vil�gnak �s az egym�st k�vet� vil�gok k�rforg�s�nak fenntart�ja. Sokkal befoly�sosabb, mint Brahma. Amikor az emberis�get a Gonosz hatalma fenyegeti, akkor � jelenik meg �llat (hal, tekn�sb�ka, vadkan), vagy ember alakban v�delmez�k�nt. Megtestes�l�sei (inkarn�ci�i) k�z�l a legn�pszer�bbek Krisna �s R�ma.
R�ma kir�lyfi volt, akinek a feles�g�t az �ri�s R�nana elrabolta. R�ma hatalmas hadsereg �l�n, melyben majmok is harcoltak, visszaszerezte �t.
Krisna: ereiben szint�n kir�lyi v�r folyik. Nagyb�tyj�nak azt j�solt�k, hogy unoka�ccse meg fogja �lni. Ez�rt minden csecsem�t kiv�geztetett. Krisna azonban megmenek�lt, p�sztorok nevelt�k fel.
Siva: A trimurti harmadik tagja, Visnu ut�n a legn�pszer�bb isten. Egy szem�lyben jelk�pezi a mindens�g teremt� �s a puszt�t� er�it. Szem�ly�ben �sszeolvadt a v�dikus kor Rudra istene, (aki a betegs�geket k�ldi �j�val), �s egy korai �rja kori term�szetisten alakja. Az isteni h�rmass�gb�l egyszer Visnut, egyszer Siv�t tekintik a f�istennek.
Alacsonyabb rang� istenk�nt megmaradtak a v�dikus kor (az �rja bev�ndorl�s el�tti korszak) istenei is. Indra, Mitra, Varuna �s Agni.
Indra: viharisten volt, a harciass�g megtestes�t�je, az istenek kir�lya.
Varuna: �gisten, holdisten, a v�z istene. Mitr�val �k ketten az �r�k vil�grend t�rv�nyeinek �rei, Agni pedig a T�z istene volt.
Szint�n alacsonyabb rang� isten Gan�sa, az elef�ntfej�, aki a neh�zs�geket, akad�lyokat seg�t legy�zni. Hozz� im�dkoznak p�ld�ul, ha az indiai kisgyerek iskol�ba ker�l. Az indiai panteonhoz (=istenek �sszess�ge) istenn�k is tartoztak, Laksm� p�ld�ul a szerencse istenn�je, Szaraszvatin pedig a tudom�ny�. �k Visnu �s Brahma hitvesei.

Forr�s: sulinet.hu