Az �j-z�landi sz�rmaz�s� m�h�sz sz�mtalan exped�ci�t vezett a Himal�ja k�l�nb�z� cs�csaira. A cs�cs megh�d�t�s�t k�vet�en Hillary feles�g�vel t�bbsz�r visszat�rt Nep�lba. Iskol�kat, k�rh�zakat, hidakat �p�tett. Nagylelk� kezdem�nyez�seit 1975-ben tragikus baleset �rny�kolta, feles�ge �s egyik le�nya rep�l�g�p balesetbe �let�t vesztette.
Teljes neve Sir Edmund Percival Hillary. Aucklandben sz�letett 1919. j�lius 20-�n, �s ugyanitt hunyt el 2008. janu�r 11-�n sz�vrohamban. Gyerekk�nt kisebb �s visszah�z�d�bb is volt oszt�lyt�rsain�l, a k�nyvekben �s a kalandokkal teli �letr�l val� �lmodoz�sban tal�lt mened�ket. K�z�piskol�ba Aucklandben j�rt, a napi n�gy �r�s utaz�st is olvas�ssal t�lt�tte. 16 �vesen, egy oszt�lykir�ndul�s ut�n kezdett a hegym�sz�s ir�nt �rdekl�dni. Kider�lt, hogy hirtelen megny�lt v�gtagjai �s koordin�latlan mozg�sa ellen�re er�sebb �s kitart�bb volt, mint t�rsai. Az iskola elv�gz�se ut�n, apja nyomdokaiba l�pve � is m�h�szked�ssel foglalkozott. A II. vil�gh�bor�ban az �j-Z�landi Kir�lyi L�gier�n�l navig�tork�nt szolg�lt, de egy baleset miatt id� el�tt leszerelt�k.
1951-ben utazott el�sz�r a Himal�j�ba �s r�szt vett az Eric Shipton vezette sikertelen brit Everest-exped�ci�ban. 1953-ban csatlakozott John Hunt 400 f�s csapat�hoz. Az els� sikertelen cs�cst�mad�s ut�n � �s Tendzing Norgaj kapott lehet�s�get. A cs�csot 1953. m�jus 29-�n d�lel�tt 11:30-kor �rt�k el. Visszat�r�s�k ut�n Indi�ban �s Nep�lban is nagy �nneps�gekkel fogadt�k �ket, Tendzinget egyesek sz� szerint istenk�nt kezdt�k tisztelni, azt gondolva hogy Buddha vagy Siva reinkarn�ci�ja, Hillary-t pedig II. Erzs�bet brit kir�lyn� lovagg� �t�tte.
1956 �s 1965 k�z�tt m�g t�z m�sik cs�csot megm�szott a Himal�j�ban. 1958. janu�r 4-�n a Commonwealth Trans-Antarctic Expedition tagjak�nt, az �j-z�landi r�szleg vezet�jek�nt eljutott a D�li-sarkra. 1985-ben Neil Armstrong t�rsas�g�ban egy k�tmotoros rep�l�vel lesz�lltak az �szaki-sarkon is. Ezzel � lett az els� ember aki j�rt a F�ld mindk�t p�lus�n �s a Mount Everesten – amit a harmadik p�lusnak is szoktak h�vni.
1985-ben �j-Z�land indiai, nep�li �s bangladesi nagyk�vet�nek nevezt�k ki; ezt a tiszts�get n�gy �s f�l �vig t�lt�tte be. �let�nek nagy r�sz�t szentelte a nep�li serp�k megseg�t�s�nek is. 1953-ban l�trehozta a Himal�ja Alapot, ezen kereszt�l t�bb iskol�t �s k�rh�zat �p�tettek a vid�k elszigeteltebb telep�l�sein. Tiszteletbeli eln�ke az Amerikai Himal�ja Alap�tv�nynak is.

Forr�s: wikipedia.org �s termtud.akg.hu