Nep�l, az � nyelv�k�n नेपाल, D�l-�zsia ter�let�n tal�lhat�, India �s K�na k�z�tt. Valamint a Himal�ja hegys�grendszerben (itt van a vil�g legmagasabb hegycs�csa, a 8850 m�ter magas Mount Everest) fekszik.
Az orsz�got f�ldrajza szerint h�rom �vezetre lehet osztani: magashegys�g, alacsonyabb hegys�g (Pahad) valamint a Terai s�ks�g, ami a Hinduszt�ni-alf�ldh�z tartozik. Ezeket az �szakr�l d�lre tart� foly�k - vagyis a Kosi, a Narayani �s a Karnali - tagolj�k. Foly�i mind a Gangeszbe �mlenek. A Pahad ter�let�n k�t hegyl�nc is h�z�dik: a Mahabharat Lekh �s a Shiwalik-hegys�g. Itt tal�lhat� m�g emellett a Katmandu-v�lgy (नेपाः स्वनिग) is. Ebben a v�lgyben tal�lkoznak �zsia �si civiliz�ci�i, �s nagyj�b�l 130 t�rt�nelmi eml�ket, hindu �s buddhista zar�ndok helyet l�togathatunk meg itt. M�sik �vezete, a magashegys�g, vagyis a Himal�ja a ter�let �szaki r�sz�n van, ez k�pezi a hat�rt Tibet �s Nep�l k�z�tt. A vil�g legmagasabb hegyei, amik itt lelhet�k fel: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendz�nga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu.

�ghajlata alapvet�en tr�pusi monszun, de �t �ghajlati z�n�ra tagolhat�. Egyik a szubtr�pusi (1200 m�ter alatt), a m�rs�kelt (1200-2400 m�ter), a hideg (2400-3600 m�ter), a magashegyi (3600-4400 m�ter) �s az �r�k h�, amit 4400 m�ter felett tapasztalhatunk. Nep�lban a tavasz, a ny�r, az �sz �s a t�l kieg�sz�l egy �t�dik �vszakkal, ami a monszun nevet kapta. Ez a kontinensek �s az �ce�nok elt�r� h�m�rs�klete miatt j�het l�tre. Hasonl� mint a tengerparti sz�l, de sokkal nagyobb ter�leten hat. Ny�ron a tenger fel�l a sz�razf�ld fel� halad, �s es�t hoz. T�len pont ford�tva, a kontinens fel�l a tenger fel� f�j, ami pedig sz�raz szelet eredm�nyez.

Forr�s: wikipedia.hu