MI A BUDDHIZMUS?
Buddha tan�t�sainak legjobb magyar�zat�t maga a Buddha adta. A tan�t�sokat szanszkrit�l Dharm�nak, tibeti�l Cs�nek h�vj�k. Mindkett� azt jelenti: "ahogy a dolgok vannak". Teh�t a buddhizmust tekinthetj�k �gy, mint eszk�z�ket, amelyek lehet�v� teszik sz�munkra, hogy a dolgokat �gy l�ssuk, ahogy val�ban vannak - itt �s most. A buddhizmusban nincsenek dogm�k, �s megengedi, hogy b�rmit megk�rd�jelezz�nk. Buddha tan�t�sai a test, a besz�d �s a tudat szabads�g�nak teljes kifejleszt�s�t c�lozz�k.

MIT TAN�T?
Buddha mindenki sz�m�ra �rthet�, s az �letben kiv�l�an haszn�lhat� magyar�zatokat ad arr�l, hogy mi a v�gs� val�s�g, �s mi az, ami felt�telekhez k�t�tt. Ezek meg�rt�s�vel tart�s boldogs�got tapasztalhatunk. A buddhizmus nem ismer dogm�kat, s�t b�tor�t, hogy tegy�nk fel k�rd�seket. A meg�rtett inform�ci� a megfelel� medit�ci�kon kereszt�l saj�t tapasztalatt� v�lik, a kieg�sz�t� m�dszerek pedig megszil�rd�tj�k az el�rt tudatszinteket. Buddha tan�t�sainak c�lja, hogy teljesen megval�s�tsuk a test, a besz�d �s a tudat benn�nk rejl� lehet�s�geit.

A N�GY ALAPVET� PONT
• N�gy alapvet� gondolat ad maradand� �rtelmet az �let�nknek. Az els� az, hogy �rt�kelj�k azt a nagyon ritka �s csod�latos lehet�s�g�nket, hogy tal�lkozhatunk a megvil�gosodott tan�t�sokkal, k�pesek vagyunk haszn�lni �ket, �s tanulni bel�l�k. Minden l�ny boldog akar lenni �s el akarja ker�lni a szenved�st. M�g a legkisebb hangya is messzire igyekszik m�szni, hogy elker�lje a hal�lt, �s az emberek mindent megtesznek az�rt, hogy j�l �rezz�k magukat. Teh�t tal�lkoz�sunk a maradand� boldogs�got hoz� tan�t�sokkal rendk�v�l fontos.
• Ezut�n meg�rtj�k, hogy nem mindig �ll majd rendelkez�s�nkre ez a lehet�s�g. B�rmi, ami megsz�letett, meg fog halni, b�rmi, amit �sszeraktak, sz�t fog esni, �s b�rmi, ami megjelent, el fog t�nni. Az id�nk korl�tozott. Az eg�szen bizonyos, hogy �let�nk v�get fog �rni, csak azt nem tudjuk, mikor. Teh�t annak felismer�se, hogy most megvan ez a lehet�s�g�nk, �s a t�nyleges sz�nd�k, hogy ezt ki is haszn�ljuk, szint�n felbecs�lhetetlen�l �rt�kes.
• A harmadik dolog, amit meg�rt�nk, az az, hogy a vil�g okok �s okozatok �sszef�gg�se, �s jelenlegi tetteink, szavaink �s gondolataink v�lnak majdani j�v�nkk�. Ak�r tudat�ban vagyunk, ak�r nem, minden, amit tesz�nk, mondunk vagy gondolunk, benyom�sokat hagy benn�nk �s a vil�gban. Ezek a benyom�sok k�s�bb visszat�rnek hozz�nk. A negat�v benyom�sok szenved�sk�nt vagy kellemetlen szitu�ci�k�nt jelennek meg, hacsak nem haszn�lunk medit�ci�s "technik�kat", amelyek elt�vol�tj�k �ket.
• V�g�l r�j�v�nk, hogy nincs is m�s lehet�s�g, mint haszn�lni a tan�t�sokat. A megvil�gosod�s a legmagasabb szint� �r�m. Nincs semmi kiel�g�t�bb vagy teljesebb, mint minden dolog, minden id�, minden l�ny �s minden ir�ny egys�g�nek �llapota. Hogyan is lehetn�nk m�sok haszn�ra, ha magunk is zavarodottak vagyunk �s szenved�nk?

Teh�t ezen n�gy t�nyez� meg�rt�se adja a buddhista gyakorlat �s medit�ci� alapj�t. Ha viszont ragaszkodunk a h�tk�znapi �rt�kekhez, nem tudjuk elker�lni a szenved�st. Ha tov�bbra is �gy gondolkodunk, hogy "�n vagyok a testem", vagy "Ezek a dolgok az eny�mek", akkor az �regs�g, betegs�g, hal�l �s a vesztes�g �rz�se rendk�v�l kellemetlen lesz sz�munkra. Senki nem ker�lheti el a f�jdalmat azt mondva, hogy "Ez a megvil�gosod�s dolog nekem t�l komplik�lt", mert ha egyszer megsz�lett�nk, meg is fogunk halni. Az �letben nem lehet nagyobb c�l, mint megtal�lni azokat az el nem m�l� �rt�keket, amelyekkel legy�zhetj�k a szenved�st �s a hal�lt. A megvil�gosod�s jelent�s�ge �s haszna �pp ez�rt felbecs�lhetetlen saj�t magunk �s mindenki m�s sz�m�ra.

Forr�s: buddhizmusma.hu